A gongfu tea

A kínai kifejezéseket összegyűjtő egyik legnagyobb szótárban, a „szavak tengerében” (cihai), a gongfu kétféle írásmódban is ugyanazt a négy jelentést közvetíti: a dolgok elvégzéséhez szükséges erőfeszítés, művészi jártasság, munkát végző ember és a ráérő idő. Dél-Kínában a teaivás speciális formáját nevezik így. A gong, munka jelentéstartalmat hordozó írásjeggyel írva, a gongfu tea szóösszetételnek kétféle eredetét különíthetjük el.

A első alapján, a gongfu tea kifejezés a tealevél minőségére utal. Ennek alapja, hogy egy Qing-korban készült szószedetben (A hivatalnok nyelv összegyűjtött magyarázatainak rövid útmutatója, Guanhua huijie bianlan), mely Kína Zhejiang tartományának tájszólásában szereplő szavait megfelelteti a hivatalos, „hivatalnok nyelv” egyes szavaival, az alábbiakat találjuk: „a jó tea zhejiangi tájszó, megfelelője a hivatalnok beszédben a gongfu tea szó.” Íly módon, a jó tealevelet Zhejiang tartományban, a hivatalos nyelvet használva gongfu teának nevezték. További írásokban is találunk erre, az elnevezésben a jó teát, a gongfu tea kifejezéssel rokonító jelentésre példákat. Lu Yancan 1734-ben írt, a „Tea klasszikusának folytatása” című munkája második kötetének, a „Tea eredete” című részében ezt az idézetet olvashatjuk:

„A Wuyi tea a hegyen terem, ezért szikla teának hívják. A víz mellett termő teát pedig sziget teának . A szikla tea a magasabb rendű, azt követi a sziget tea. A szikla teák közül, az északi hegyekben növő a magasabb rendű, a déli hegyekben növő csak utána következik. Mindkét tájegység hegyeiben termő teának megvan a maga neve, közülük a legjobb minőségűt gongfu teának hívják. A gongfu teáról szólva, van még a kis fajta (xiaozhong), ami egy cserjéről kapta a nevét. A vizes területeken nem terem belőle sok.”

Lu Yancan művében még egyéb idézeteket is találunk, melyek a gongfu teára vonatkoznak. A tealevelek utómunkálatait nagy gondossággal írja le. Ebből világosan kiderül, hogy Lu Yucan, a félig fermentált tealevél fajtákat nevezi meg gongfu teaként. A gongfu tea szóösszetétel másik jelentését, a Qing-kori Yu Jiao, teázásról szóló munkájának egyik fejezetéből, egyértelműen a teaivás egy bizonyos módjával, illetve az ahhoz használt eszközökkel társíthatjuk. Így elmondható, hogy a gongfu tea kifejezés a kínaiak számára egyszerre jelenti a kiváló minőségű félig fermentált – főleg Dél-Kínában termelt – tealevél fajtát és annak leforrázási folyamatát, az arra alkalmas speciális eszközök felhasználásával.

Manapság Kína szerte sok helyen használnak kis agyagkannákat és piciny porcelán csészéket teaivásra, teakóstolásra, ugyanakkor bár ezek a csészék és teaszettek valóban a gongfu teaivás eszközei, az ilyen teázást szigorúan véve mégsem nevezhetjük gongfu tea ivási szertartásnak. Ennek oka éppen az, hogy hagyományosan csak a félig fermentált tealeveleket elkészítve iszunk „valóban” gongfu teát.

A tealevél

A gongfu tea ivás többszöri leöntéssel járó szertartását, minden esetben a félig fermentált, fekete sárkány teák (wulong cha) fajtájához tartozó tealevélből készített tea ivásakor végezzük. Az ilyen tealeveleket Kínában főként három területen termesztik. Dél-Kínában Fujian és Guangdong tartományokban, valamint Tajvanon. A tealevél szempontjából ugyanakkor területi megnevezés alapján a kínai terminológia szerint létezik: Minbei wulong, Minnan wulong, Guangdong wulong és Taiwan wulong tealevél. A wulong teáknak további alfajtái léteznek, melyek közül a legismertebbek: tie guanyin, sizhong és a huangjin gui. A tea ínyencek a fujiani wulong tealeveleket tekintik a legjobb minőségű tealevélnek. A tajvani fajták is híresek, sok különleges ízváltozatukkal gazdagítják a wulong teák sorát.

A tea ízlelése

A sokféle wulong tea közül, a fujiani wulong tea számít a félig fermentált teák királyának. Ízlelésének külön tudománya alakult ki. A kínai mondás szerint: „a tea csontja a virágillat”. Ez a mondás arra utal, hogy a tea alapíze, illata (t.i. csontja) virágillatot idéző. Ha ez az aroma megvan a teában, akkor „halljuk meg a szikla zenéjét”. Ahhoz, hogy meghalljuk „a szikla zenéjét”, hagyományosan négy fázisban kell a tealevelek minőségét meghatároznunk. A tealevelek minőségi meghatározásának négy fázisa: az illat, a tiszta öntet, a visszatérő édes és a tea élete.

Az illat

A Wuyi-hegyen termesztett teák illata ötvözi a zöld teák tiszta és a vörös teák átható aromáját, ugyanakkor az orchidea virág illatára kell, hogy emlékeztessen. A sokáig érződő, tartós aromával rendelkező tealevelek számítanak a legjobb minőségűnek. Az tealevelek illatát a gongfu teaivás szertartása közben, az úgynevezett „illatpohár” segítségével vizsgálhatjuk meg.

Tiszta öntet

A tea öntetének enyhén sárgásnak és kristálytisztának kell lennie, kóstoláskor pedig nem maradhat kellemetlen utóíz a szánkban.

Visszatérő édes

A teaiváskor nem érezhetünk keserű ízt a szánkban, ugyanakkor kis idő elteltével egy úgynevezett visszatérő édes ízhatást fedezhetünk fel. Ez garancia arra, hogy a tealevéllel a leszedés utáni fermentációs folyamat közben nagy gondossággal bántak.

A tea élete

A teaivás során, a tea áthatja testünk és lelkünk, egyaránt felmelegíti gyomrunk és megnyugtatja szellemünk. A teljes íz és illatharmónia által kiváltott érzések jelentik a „tea utóéletét”, amit átérezve a teaivás magas fokára juthatunk el.

A tea bírálata

A professzionális teabírálat során, négy fázisban szereznek tapasztalatokat a tealevél minőségéről. A négy fázis: szemrevételezés, illat, ízlelés, tudatállapot.

A tea szemrevételezése

A szemrevételezés során, először alaposan szemügyre veszik a száraz tealeveleket. A levelek külsőleg vastagok, a levélpárok váltakozva kicsik és nagyok, erezetük jól látható, végeik nem töredezettek. Színei a sötétzöldtől egészen a feketés-barnás árnyalatokig terjedhetnek. Összességében vaskos hatást keltenek, felületük pedig sima és fényes.

Mindezek után, a tealeveleket leforrázzák és a főzetet is megszemlélik. A szabályosan leforrázott, minőségi tealevélből készült teának, vörössel kevert aranysárga színe van, vagy súlyos hatást keltő barnásvörös árnyalata. A főzete ugyanakkor tisztán fénylő, a forrázó edény alján pedig gyakran marad vissza egy kis seprő.Végül, a forralás után a tealevelek végeit is megszemlélik. Hagyományosan a legjobb minőségű tealevélnek: „három vörös, hét zöld” arányú a színárnyalata, ami azt jelenti, hogy a túlnyomó többségben szép zöld tealeveleknek csak a szélei hordozzák a vörös színt.

A tea illata

A második fontos módszer, hogy tapasztalatra tegyünk szert a tea minőségéről: az illat. A tealeveleket a forrázás után lefedjük, majd kis idő elteltével a fedőt fölemelve, az arról szétáradó illat alapján határozhatjuk meg a tealevelek minőségét. Az illatmintához egy speciálisan erre a célra szolgáló illatpoharat is használhatunk. Az illatpohár, egy hosszúkás pohárka, melybe a leforrázott teát beleöntik, majd az illatpoharat lefedik egy kisméretű ivópohárral, melynek űrtartalma megegyezik az illatpoháréval. Ezt egy mozdulattal felfordítják, a tea az illatpohárból átfolyik az ivópohárba. Az illatpohárban visszamarad aroma lesz jellemző a tealevél minőségére. Gyakran, amennyiben a teát készítő ember, kis chawan formájú edényben készíti a főzetet, az edény tetejét használja fel arra, hogy a vendégeknek körbekínálva azt, bemutassa a teafű illatát. A különféle minőségű tealeveleknek más-más jellemző illata van. Van amelyik a kasszia illatára emlékeztet (ruogui fajta), van amelyik az orchideára (shuixian fajta), de egyetértenek abban, hogy a tieguanyin fajtának és a természetes zöld teának van a legfinomabb illataromája.

A tea íze

A harmadszorra ízleljük csak meg a főzetet. Kis pohárkából kortyolva először a nyelv hegyénél, majd a nyelv két oldalán. A jó tea íze tiszta, édeskés, gazdag zamatú. Vannak jó fajták, melyek enyhén fanyar ízűek, de semmiképpen sem lehet a teának keserű íze. Ha keserű ízt érzünk, akkor nem jó minőségű teát iszunk. Ez persze nem vonatkozik, a Kínában is ritkán fogyasztott kuding, azaz „keserű tea” főzetére, mely a hagyományos „öt változási állapoton” (wuxing) alapuló tanításokban oly fontos keserű ízt adja.

Tudatállapot

A legmegfoghatatlanabb a teaivás közben tapasztalt tudatállapotunk, mely szintén fontos eleme a teaivásnak. Az alábbi tudatállapotokat különböztetik meg:

Dél-Kína Kulturális Egyesület
2012 Budapest, Csaba Lu