Kínai harcművészetek

A kínai harcművészeteknek vannak északi és déli stílusai. Kialakulásukról úgy tartják: „...a Hadakozó fejedelemségek korából ered, a Tang- és Song-korban fejlődik tovább és a Ming-korban borul virágjába.” A Ming-korban a kínai harcművészetek széles körben terjedtek el és a formagyakorlatok, technikák fejlődéséből különféle irányzataik alakultak ki. A déli-ököl (nanquan) egyike a legismertebb kínai harcművészeti stílusoknak. Kína déli tartományainak egyedülálló kultúrális öröksége. A déli területek harcművészetéről már négyszáz évvel ezelőttről is találunk feljegyzéseket. Technikái, a valóságra épülve, valós küzdelmi környezetben alakultak ki.

Déli ököl

A kínaiak a déli stílusokat az alábbiak szerint különböztetik meg: a Jangce folyótól északra a hosszú öklöt gyakorolják, míg délre a déli-öklöt. A déli ököl stílust, Guangdong, Guangxi, Fujian, Hunan, Hubei, Henan, Jiangxi, Jiangsu és Zhejiang tartományokban gyakorolják. A déli-ökölnek, ezeken a területeken különféle egyedi stílusai alakultak ki. Hunan-ban négy nagy stílusa: wu, hong, bi, yue. Hubei-ben öt stílusa: hong, yu, sun, kong, zi. Guangxi-ben: zhoujia, shulongquan, xiaoceda stílusok. Fujian-ben: wuzuquan, baihequan, qinglongquan, meihuazhuang. Zhejiang-ban: hongquan, heihuquan, jingangquan, sidajingangquan. Jiangxi-ben: huquan, yuquan. Guangdong-tartományban lévő déli ökölstíusok között, az öt nagy stíluson kívűl (hong, liu, cha, li, fo) megtalálható még: chalifoquan, longxingquan, xiejiaquan, baimeiquan, yongchunquan, nanjiquan, ruquan, fojiaquan, shaojiajiao, zhujiajiao, yuejiajiao, kunlunquan, lianshouquan, lianbuquan. Ezeket hívják: a 13 híres stílusnak.

A Hung Gar története

A Lingnan stílusok

A dél-kínai harcművészet stílusai – más néven a Lingnan stílusok - a Fujian tartomány, Putian városában található Dél-Shaolin templomban gyakorolt Shaolin harcművészet formáira vezethetők vissza.

A Hung Gar gyakorlatainak alapját - a mesterről-tanítványra szálló eredetlegenda alapján - a Dél-Shaolin templomba menekült Gee Sin Sim See apát alkotta meg, aki a szerzetes növendékeken kívűl, kínai hazafiakat is tanított a harcművészetére. A cél, az uralkodó Qing-dinasztia megdöntése volt. Egyik legkíválóbb tanítványa Hung Hei Goon volt, aki kungfu tudásával messze kimagaslott társai közül. Ő hozta létre a Hung Gar harcművészetet.

Hung Hei Goon

Hung Hei Goon a Hung Gar stílusban ötvözte felesége Fong Wing Chun Fukien Fehér Daru stílusát és Gee Sin tanította Tigris stílust. A Hung Gar nevét, a Ming-dinasztia első uralkodójának uralkodási nevéről, Hung Mo-ról kapta. A Hung Gar stílus így a Ming-dinasztia viasszaállításáért küzdő hazafias csoportok harcművészetévé vált.

Hung Suen - a Vörös Bárka

A Dél-Shaolin templom lerombolása után sokan menekültek Kanton tartomány városaiba és tanították a Shaolin harcművészetet. Gee Sin apát másik tanítványa Luk Ah Choy is délre menekült és Hung Hei Goon tanítványa lett. A Shaolin templomból menekülők egy operatársulat bárkáján találtak menedéket. Ez volt a Hung Suen, a Vörös Bárka, mely más Lingnan stílusnak is elősegítette a kialakulását és elterjedését Kanton tartományban. Az egyik leghíresebb ilyen stílus, a szintén Gee Sin nevéhez kötődő Wing Chun.

A Wong család

Hung Hei Goon, Kanton városában a Nagy Buddha Templomba (Tai Fat Se) menekült és ott tanította titokban a Hung Gar stílust. Wong Tai is itt kezdte meg Hung Gar tanulmányait Hung Hei Goon és Luk Ah Choy irányítása alatt. Ettől kezdve a Wong családon belül öröklődött tovább a stílus, Wong Kei Ying-en keresztül Wong Fei Hung-ig. Wong Kei Ying, „Kanton tíz tigriseinek” egyikeként kora legkíválóbb harcművésze volt. Orvosként is ismert volt a neve és Dél-Kína sok városában megfordult. Fiával, Wong Fei Hung-gal együtt is sokat utazott és fiát már kiskorától kezdve keményen tanította a Hung Gar gyakorlataira.

Egy alkalommal meggyógyítottak egy Lam Fook Sing nevű harcművészt, akiről kiderült, hogy Tid Kiu Sam, a híres „Vaskezű” tanítványa volt. Tőle tanulták meg a Hung Gar híres belső gyakorlatát, a Tid Sin Kuen-t. Wong Fei Hung idővel az egyik leghíresebb dél-kínai kungfu mesterré vált és a Hung Gar stílus legnagyobb alakja lett.

A Lam család

Wong Fei Hung tanítványa volt Lam Sai Wing, akitől a Lam Gar Hung Kuen rendszer ered. Lam Sai Wing kungfu tudását Sun Yat Sen is méltatta. A Lam Gar Hung Kuen leghíresebb élő mestere Lam Cho, Lam Sai Wing fogadott fia.

YiwuTang
Dél-Kína Kulturális Egyesület
2010 Budapest, Csaba Lu

Member of The Traditional Martial Arts Research Association of Hong Kong                 Content copyright © Csaba Lu 2007-2010.    Design by Bolka.